Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, vagy az nem vonatkozik az örökhagyó teljes hagyatékára, akkor a hagyatékot – vagy annak a végintézkedéssel nem érintett részét – a törvény szabályai szerint kell felosztani. Törvényes örökös elsősorban az örökös gyermeke (Ptk. 607. § (1) bekezdés). Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl (Ptk. 607. § (2) bekezdés). Az öröklésből kiesett gyermek, vagy távolabbi leszármazó helyett a kieső örökös gyermekei örökölnek egymás közt egyenlő arányban (Ptk. 607. § (3) bekezdés). Ha tehát az örökhagyónak egy gyermeke van, úgy mindent ő örököl. Több gyermek esetén a hagyatékot annyi egyenlő részre kell osztani, ahány gyermeke van az örökhagyónak. Ilyenkor főszabály szerint a hagyaték tárgyain osztatlan közös tulajdon alakul ki, amit aztán megfelelő módon az örökösök rendezhetnek. Ha az örökösnek két gyermeke volt, azonban egyikük az örökhagyó halála előtt már meghalt, de ezen elhunyt gyermeknek további két gyermeke van, akkor a hagyatékból 1/2 rész az örökhagyó életben lévő gyermekét, 1/4-1/4 rész pedig az elhunyt gyermek gyermekeit (az örökhagyó unokáit) illeti meg. Ugyanennél a példánál maradva, ha valamelyik unoka is meghal az örökhagyó halála előtt, de neki is van két gyermeke, úgy az őt megillető 1/4 részt az ő gyermekei öröklik fele-fele arányban, vagyis az örökhagyó dédunokái 1/8-1/8 részt kapnak a hagyatékból. Ugyanez a szabály az irányadó akkor, ha valamelyik örökös az előző cikkünkben tárgyalt más okból esik ki az öröklésből.

Amennyiben az örökhagyónak nincs leszármazója, vagy valamennyi leszármazója kiesett az öröklésből, akkor a házastárs örököl mindent (Ptk. 607. § (4) bekezdés)

Ha sem leszármazó, sem házastárs nincsen, vagy mindannyian kiestek az öröklésből, akkor az örökhagyó szülei örökölnek egyenlő arányban (Ptk. 608. § (1) bekezdés). Az öröklésből kiesett szülő helyett leszármazói örökölnek az előzőekben tárgyalt szabályok szerint (Ptk. 608. § (2) bekezdés). Amennyiben a kiesett szülőnek nincs leszármazója, akkor a másik szülő, illetve kiesése esetén az ő leszármazói örökölnek (Ptk. 608. § (3) bekezdés). Ha tehát az örökhagyónak nincsenek leszármazói és házastársa, de mindkét szülője él, akkor a szülők egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak csak az egyik szülője él, de a másik szülőnek van két gyermeke, akkor a hagyaték 1/2 részét az életben lévő szülő, a 1/4-1/4 részét a meghalt szülő gyermekei, vagyis az örökhagyó testvérei öröklik. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy az elhunyt szülő gyermekei az életben lévő szülővel közösek vagy sem. Ugyanakkor, ha az elhunyt szülőnek saját gyermeke nincs, akkor egyedül az életben lévő szülő örököl. Ha pedig egyik szülő sem él, de egyiküknek van két – nem a másik szülővel közös – gyermeke, úgy 1/2-1/2 arányban ők – tehát az örökhagyó féltestvérei – fognak örökölni.

Ha sem leszármazók, sem házastárs, sem szülők illetőleg a szülők leszármazói nincsenek, akkor törvényes örökösök egymás közt egyenlő arányban az örökhagyó nagyszülei (Ptk. 609. § (1) bekezdés). Ha valamelyik nagyszülő kiesik, akkor helyette leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén annak leszármazói (Ptk. 609. § (2) bekezdés). Ha a kieső nagyszülőnek leszármazója nincsen, akkor nagyszülőpárja, illetve az ő kiesése esetén leszármazói örökölnek (Ptk. 609. § (3) bekezdés) Ha pedig valamelyik nagyszülőpár kiesik, és helyettük leszármazóik sem örökölhetnek, akkor törvényes örökös a másik nagyszülőpár, illetve az ő leszármazóik (Ptk. 609. § (4) bekezdés). Tehát, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazói és házastársa, szülei nem élnek és sem édes, sem féltestvére nincs, viszont valamennyi nagyszülője él, akkor a nagyszülők 1/4-1/4 arányban osztoznak a hagyatékon. Ha valamelyik nagyszülő már nem él, de van két gyermeke, akkor az ő 1/4 részét gyermekei öröklik fele-fele arányban. Ha a gyermekek közül az egyik már nem él, de neki is van két gyermeke, akkor az ő 1/8 részét gyermekei öröklik egyenlő arányban. Ha az elhunyt nagyszülőnek nincsen leszármazója, akkor az ő 1/4 részét nagyszülőpárja örökli. Ha a nagyszülőpár sem él, de van két –  a másik nagyszülővel nem közös – gyermeke, akkor az ő 1/2 örökrészét gyermekei öröklik fele-fele arányban. Amennyiben csak az egyik nagyszülőpár él, és a másik nagyszülő párnak nincsen leszármazója, akkor a teljes hagyatékot 1/2-1/2 arányban a másik nagyszülőpár örökli. Az egyik vagy másik nagyszülő kiesése esetén a leszármazók a már tárgyalt szabályok és példák szerint örökölnek.

Ha az örökhagyónak sem leszármazói, sem házastársa, sem szülei illetőleg szülei leszármazói, sem nagyszülei illetőleg az ő leszármazói nincsenek, akkor törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői (Ptk. 610. §) A távolabbi felmenők azonban függetlenül a rokonsági foktól mindig egymás közt egyenlő arányban örökölnek.