A hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás mint deklaratív eljárás

Az örökös (illetve a dologi hagyományos) a magyar jogban nem a hagyatéki eljárással vagy az azt lezáró hagyatékátadó végzéssel szerzi meg örökségét (illetve hagyományát); a hagyatékátadó végzésnek tehát nem konstitutív: öröklési jogot keletkeztető, hanem deklaratív: az öröklést közhitelűen tanúsító hatálya van.

A hagyaték leltározása

A hagyatéki eljárás szükségszerű előzménye a hagyaték leltározása; a leltározásra az örökhagyó lakóhelye szerinti, ilyen hiányában pedig a hagyaték fekvése szerinti községi (városi, fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes. Kérelemre induló hagyatéki lejárásban a leltárt a közjegyző is elkészítheti.

Mikor kötelező a belföldi hagyaték leltározása?

A hagyatéki leltározás kötelező, ha

  • magyar állampolgár örökhagyó után belföldön ingatlanvagyon maradt; továbbá, ha
  • a belföldön maradt ingó hagyaték értéke a 300.000 Ft-ot meghaladja és
  • a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol lévő személy érdekelt és egy ilyen érdekeltség a halottvizsgálati bizonyítványból megállapítható, vagy
  • nincs ismert örökös, vagy
  • az örökösök között devizakülföldi személy is van, vagy
  • az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, vagy a – gyámhatóságként eljáró – jegyző kéri, vagy
  • a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

Belföldi ingatlan hagyaték esetében tehát a hagyaték leltározása minden esetben kötelező; belföldi ingó hagyaték esetében csak a felsorolt különös esetekben.

Hol és miként zajlik a hagyatéki eljárás

Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. Illetékes az a közjegyző

  • akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt;
  • ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akinek működési területén az örökhagyó meghalt;
  • ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van.

Több illetékes közjegyző közül a megelőzés dönt: a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg. A közjegyző a hagyatéki eljárást – a hagyatéki leltár kötelező felvételének eseteiben – a leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja.

Mi a közjegyző feladata a hagyatéki eljárásban?

A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát, így többek között:

  • a végrendelet vitatott érvényességét,
  • a kiesési okokat,
  • az örököstársak örökrészét,
  • az ági öröklési igényeket,
  • a köteles részi igényeket stb.

Mire szolgál a hagyatékátadó végzés?

A közjegyző – a hagyatéki tárgyalás befejezése után (problémátlan és egyszerű esetekben: tárgyalás nélkül is) hagyatékátadó végzéssel zárja le.

Milyen hagyatékátadó végzések születhetnek?

A közjegyző az eljárást kétféle hatályú végzéssel zárhatja le:

  • Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha a hagyaték átadásának tövényes akadálya nincs és az örökösök között öröklési jellegű érdemi kérdések nem vitatottak, nevezetesen, ha
  • a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; vagy
  • a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita. A jogutódlás részleteit érintő vita esetén is teljes hatállyal kell továbbá átadni
  • az ingatlan hagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás;
  • a hagyatékot, ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, de a köteles részre jogosult igényének pénzben való kielégítését kéri és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul;
  • a hagyatékot, ha az örököstársak csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni;
  • a hagyatékot, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme vitás.

Teljes hatállyal átadható a hagyaték egy része is, ha az ilyen átadás előbbi feltételei a hagyatéknak csak erre a részére állnak fenn. Ugyancsak nem akadálya a nem vitatott hagyaték teljes hatállyal történő átadásának az a körülmény, hogy az örökösök között a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak köre vitás; a vitás ingóságot vagy ingatlant ilyenkor átmenetileg figyelmen kívül kell hagyni.

  • Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni a hagyatékot minden egyéb vita esetében, vagyis ha az örökösök között öröklési jellegű vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal mindig valamelyik örökösnek kell átadni, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van, éspedig
  • elsősorban a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában
  • az – alakilag hibátlan – végrendeleti örökösnek (ezek közül – ha van – az írásbeli végrendeletben megnevezettnek, s csak ilyen hiányában a szóbeli végrendeletben megnevezettnek), végintézkedés hiányában pedig
  • a törvényes örökösnek kell átadni.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös jóhiszemű birtokosnak minősül: a hagyatéki tárgyakat (készpénz és értéktárgyak kivételével), birtokolhatja és használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

Mi az öröklési bizonyítvány?

A közjegyző az örökös számára öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben tanúsítja az örökösi minőséget a fellebbezési lehetőség kinyilvánítása mellett. A hagyatéki tárgyakkal történő rendelkezés szempontjából az öröklési bizonyítványnak olyan fontos gyakorlati jelentősége van, hogy annak megszerzése érdekében még olyan esetben is sor kerül a hagyatéki eljárásra, amikor annak lefolytatása a törvény szerint egyébként nem volna kötelező.

Milyen jogorvoslat van a hagyatéki eljárásban?

A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség alapozza meg, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Mi a hagyatéki per?

Az érdekelt az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit – a végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt – perrel érvényesítheti. Ez a per perjogilag nem a hagyatékátadó végzés megtámadása (erre a célra a fellebbezési jog áll az érdekeltek rendelkezésére), hanem a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igény peres úton történő érvényesítése. Az ilyen hagyatéki pernek ez a perjogi sajátossága abban jut kifejeződésre, hogy a hagyatéki eljárást ilyenkor is a közjegyző végzése zárja le.

Milyen végzést hoz a közjegyző a hagyatéki pert követően?

A közjegyző végzése a hagyatéki per kimenetelétől függően különböző lehet:

  • Hivatalból megállapítja, hogy a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá vált
  • ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg, vagy annak megindítását a közjegyzőnél nem igazolja, vagy
  • az érdekelt fél a perben a keresettől elállt, illetőleg
  • a bíróság a keresetet jogerősen elutasította.
  • Amennyiben a bíróság a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, annyiban az ideiglenes hatályú végzés hatályát veszti; a bíróság azonban a közjegyző végzését ilyenkor sem helyezheti hatályon kívül és nem is változtathatja meg azt (PK 262. sz.), hanem ítéletét megküldi a közjegyzőnek, aki az ítélet alapján hoz – tartalmában a jogerős ítélettel azonos – teljes hatályú hagytékátadó végzést.
  • Ha a bíróság határozata minden vitás igényt rendezett, ezt a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében megállapíthatja.

Mikor indítható még hagyatéki per?

Hagyatéki per nemcsak a közjegyző ideiglenes hagyatékátadó végzésében figyelembe nem vett igények érvényesítésére és az ilyen esetekre megszabott határidőn belül indítható. Az örökös (és a dologi hagyományos) a tulajdoni igényét – a hagyatéki eljárás megtörténtétől és kimenetelétől függetlenül – perben érvényesítheti. Az örökös tulajdonosi igényének perbeli érvényesítésére az esetleges hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is mód van. S mivel a tulajdonosi igények a magyar polgári jogban nem évülnek el, az ilyen hagyatéki per bármikor megindítható, s annak sikerét csak a hagyatéki vagyontárgyat birtokló személy – elbirtoklás útján történő – tulajdonszerzése teszi eleve kilátástalanná. Az öröklési (tulajdoni) igény peres úton való érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy az örökös e minőségét hagyatéki eljárásban már megállapították.

Forrás