A hagyatéki eljárás hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésével, ill. azon ügyfél kérelmére, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. Az eljárás lefolytatása annak a közjegyzőnek az illetékessége alá tartozik, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; a halál bekövetkezett (ha nem volt belföldi lakóhely); a hagyatéki vagyon található (ha az örökhagyónak nem volt belföldi lakóhelye, és ismeretlen helyen vagy külföldön halt meg) .

A hagyatékról belföldi ingatlan esetében mindig, ingóságok esetében pedig bizonyos feltételek fennállása esetén leltár készül. Az ingóságok értékének meg kell haladnia a háromszázezer forintot, ezen kívül a feltételek:

– a hagyatékban érdekelt szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, ismeretlen helyen távollévő személy, vagy

– nincs ismert örökös, vagy

– a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri és a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

A leltározást a leltárelőadó készíti el a halálesetről szóló értesítést, vagy a megkeresésnek a jegyzőhöz érkezését követő harminc napon belül. Az érdekelteket értesítenie kell a leltározás helyéről és idejéről, valamint arról hogy távollétükben is megtartható a leltározás. A leltárban fel kell tüntetni a foganatosított biztosítási intézkedést. A vagyontárgyak értékét lehetőleg a megjelent örökösökkel, vagy azok képviselőivel egyetértésben kell megállapítani.

Biztosítási intézkedést kérhet az örökös, a gyámhivatal, illetve a végrendeleti végrehajtó, ha attól lehet tartani, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják vagy más módon veszélyeztetik, illetve azok természetes romlás folytán értéküket vesztik vagy aránytalan ráfordítással lehetne csak őket megőrizni. Biztosítási intézkedésnek hivatalból is helye van jogszabályban meghatározott esetben. Biztosítási intézkedésként a leltárelőadó a vagyontárgyakat bírói letétbe helyezheti, a zár alá vétel foganatosításáig ideiglenesen lepecsételtetheti, ingókat zár alá vehet, zár alá vételre nem alkalmas vagyontárgyakat megbízható személy gondozására bízhatja, romlás veszélyének kitett vagyontárgyak értékesítését rendelheti el. A közjegyző az előzőek mellett hagyatéki zárlatot rendelhet el, hagyatéki követelések behajtására ügygondnokot rendelhet ki, elrendelheti azoknak az ingóknak az értékesítését is, amelyek csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők, vagy amelyek az örökhagyó lakásának használatbavételét akadályozzák. Ezen kívül más olyan intézkedést is megtehet, amely feltétlenül szükséges. A biztosítással felmerült költségeket annak kell előlegeznie és viselnie, aki a biztosítási intézkedést kérte, kivéve ha hivatalból történt az elrendelése az intézkedésnek, ez esetben ugyanis az érdekeltek kötelesek előlegezni, az örökösök pedig viselni a költségeket. Fellebbezni lehet a biztosítást elrendelő végzés ellen, de ez nem gátolja a biztosítás foganatosítását.

A közjegyző a tárgyalást úgy készíti elő, hogy az egy napon belül befejezhető legyen, e célból beszerzi a szükséges iratokat és adatokat. A lezárt végrendeletet felbonthatja a hagyatéki tárgyalás előtt, ki is hirdetheti a tárgyalást megelőzően, de erről köteles az érdekelteket értesíteni. Azokat az érdekelteket, akik nem voltak jelen a végrendelet kihirdetésénél, értesíteni kell a végrendelet tartalmáról. A közjegyző szükség esetén ügygondnokot rendel ki ( pl. : az örökösnek nincs törvényes képviselője, az az eljárásban akadályozott), ha az örökhagyó kiskorú gyermeke és túlélő házastársa között érdekellentét áll fenn, megkeresi a gyámhatóságot eseti gondnok kirendelése végett.

A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi a túlélő házastársat, végrendelet esetén a végrendeleti örököst és a kötelesrészre jogosultakat, ennek hiányában a törvényes örökösöket, továbbá az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót, és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik követelésüket bejelentették vagy az eljárás megindítását kérték. Az idézésben figyelmeztetni kell a megidézetteket, hogy távolmaradásuk nem akadálya sem a tárgyalás megtartásának, sem a határozathozatalnak. Külföldön tartózkodó érdekelt részére a közjegyző kézbesítési megbízottat is rendel az idézéssel egyidejűleg. Az ismeretlen helyen tartózkodó örököst a közjegyző hirdetményben hívja fel a személyes vagy képviselő általi megjelenésre, valamint tájékoztatja, hogy távolmaradása esetére számára ügygondnokot rendel ki. A hirdetményt tizenöt napig kell kifüggeszteni az örökös utolsó ismert lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Országos napilapban is közzé kell tenni a hirdetményt, ha azt az érdekeltek úgy kívánják. Felmerülhet annak a lehetősége is, hogy az örökös személyi adatai ismeretlenek, ebben az esetben a közjegyző hirdetmény útján őt megidézi a tárgyalásra, és felhívja, hogy igényét harminc napon belül jelentse be. Amennyiben ezeknek az ismeretlen örökös nem tesz eleget, igényét a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Nem lehet érdemi határozatot hozni a tárgyaláson, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt nem volt szabályszerűen megidézve, ilyenkor új tárgyalási határnapot kell kitűzni. Új tárgyalási határnapot kell kitűzni akkor is, ha a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent érdekelttel nem volt közölve a végrendelet, illetve akkor is, ha a tárgyalás elhalasztását bármelyik érdekelt fontos okból kéri.

Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat, készpénzt, értékpapírt, más értéktárgyat nem vehet át, kivéve, ha az átvételhez a gyámhatóság hozzájárult.

A tárgyaláson az érdekeltek személyesen vagy meghatalmazottjuk útján járhatnak el. A közjegyző hivatalból állapítja meg a tényállást. Először a leltárt ismerteti (szükség esetén kiegészíti), majd megállapítja, hogy kik és milyen jogcímen tartanak igényt a hagyatékra. Jogi útmutatást ad a feleknek, gondoskodik arról, hogy nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg a felek. Meg kell kísérelni, hogy egyezség jöjjön létre a felek között. A közjegyző nem vesz fel bizonyítást, de a feleket nyilatkozattételre, okiratok bemutatására, egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, illetve bíróságoktól, egyéb hatóságoktól adatokat, iratokat szerezhet be. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az érdekeltek kérelmeit, jelentős nyilatkozatait, illetve annak a tájékoztatásnak a megtörténtét, hogy az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg, utalni kell az érdekeltek által becsatolt iratokra és okiratokra. Fel kell tüntetni, hogy az érdekeltek miben egyeztek meg, milyen vitás kérdések merültek fel, melyik fél milyen igényeket támasztott egyezség hiányában.

A közjegyző végzéssel határoz a hagyaték átadásáról, illetve a hagyatéki eljárás során előterjesztett indítványok és egyéb kérdések, felmerült költségek tárgyában is. Jelenlévő felekkel kihirdetés útján, a jelen nem lévőkkel pedig kézbesítés útján kell közölni a végzéseket. A hagyaték átadása, a felmerült költségek tárgyában hozott végzéseket akkor is ki kell kézbesíteni, ha azokat kihirdették a jelenlévő érdekelteknek. A hagyatékátadó végzésben a közjegyző teljes hatállyal, vagy ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot az örökösöknek. Akkor adja át ideiglenes hatállyal, ha nem adhatja át teljes hatállyal. Az ideiglenes hatály azt jelenti, hogy az ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba lehet venni és használni is lehet, de nem szabad elidegeníteni, vagy megterhelni. A közjegyző teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha arra csak egy örökös tart igényt, illetve ha az örökösök között nincs öröklési jogi kérdésben vita, továbbá egyik esetben sincs a hagyaték átadásának törvényes akadálya. Ezen kívül teljes hatállyal kell átadni a hagyatékot, ha csak

– a készpénzállomány vitás (de a vitás összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokra jelzálogjogot kell alapítani), továbbá

– ha csak a kötelesrész, vagy annak a mértéke vitás (de csak akkor, ha nem természetben igényli az igénylő és hozzájárul a teljes hatályú átadáshoz),

– ha csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni az örökösök,

– csak a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme a vitás.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet a bíróságnál keresetet indítani, és a figyelmen kívül hagyott igényt érvényesíteni. A kereset megindítását igazolni kell a közjegyző előtt legkésőbb a határidő elteltét követő nyolcadik napig. Teljes hatályúvá válik az ideiglenes átadás, ha a perindítás vagy annak igazolása nem történik meg. Ha a bíróság minden igényt rendezett, a közjegyző ezt megállapítja a hagyatéki eljárást befejező végzésében, ha nem mindent, akkor a nem rendezett igények tekintetében hoz teljes hatályú hagyatékátadó végzést.

A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végrendelet hiányában a törvényes örökösnek kell átadni. Természetesen csak a formailag hibátlan végrendeletben, öröklési szerződésben megnevezett örökösnek lehet átadni a hagyatékot.

Végintézkedés hiányában a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, ha csak egy örökös van, ha olyan egyezséget kötöttek, amely alapján a hagyaték átadható, vagy póthagyatéki eljárásban, illetve ha ötszázezer forintot nem haladja meg a csak ingóságból álló vagyon. Az örökös kérheti tárgyalás kitűzését a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt.

Az államra száll a hagyaték, ha nem maradt ismert örökös az örökhagyó után. A közjegyző hirdetményben felhív mindenkit, hogy igényét harminc napon belül jelentse be. a hirdetményt az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye ( tartózkodási helye) szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell tizenöt napig kifüggeszteni .

A túlélő vagy a törvényes örökösök kérhetik a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltását az öröklés megnyílásától számított egy éven belül. A megváltást lehet kérni meghatározott vagyontárgy(ak)ra vagy hányadra is. Ilyen kérelmet legkésőbb a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni.

Fellebbezni lehet az eljárás során hozott végzések ellen tizenöt napon belül a közjegyzőnél írásban vagy szóban. A fellebbezést a megyei bíróság intézi el, amely végzése ellen fellebbezni nem lehet. Kiskorú, gondnokság alatt álló, vagy ismeretlen helyen távollévő személy érdekében maga a közjegyző is megtámadhatja a hagyatékátadó végzést.

Lehet kérni a hagyatéki eljárás megismétlését a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél. Olyan tényre kell hivatkozni, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy ennek elbírálása az öröklés jogcímének, az öröklés rendjének vagy a részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Ha a közjegyző megengedhetőnek tartja, kitűzi a hagyatéki tárgyalást és újból tárgyalja az egész ügyet, ellenkező esetben végzéssel elutasítja, amely végzés ellen fellebbezésnek helye van.

Az örökhagyó végrendeleti végrehajtót rendelhet ki végrendeletében és rábízhatja a hagyaték kezelését, a végrendeleti meghagyások teljesítésének ellenőrzését. A hagyatékot csak addig kezelheti, amíg a hagyatéki eljárás be nem fejeződik, vagy amíg az örökösök nem vonják vissza a megbízást ( az örökösök megbízottjának kell tekinteni). Kiadásait az örökösöknek kell megtéríteni. Abban az esetben, ha az örökhagyó a hagyatékban részesítette, munkadíjába be kell számítani a részesítés értékét.