7:67. § [Ági vagyon]

(1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
7:68. § [Ági örökösök]
(1) A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.
(2) Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
7:69. § [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon]
(1) A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
(2) Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.

(3) Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(4) A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
7:70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]
(1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára.
(2) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
(3) Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

7:71. § [Az ági örökség]

Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság – bármelyik érintett fél kérelmére – az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
Az ági öröklés intézményét az 1861-es Ideiglenes törvénykezési szabályok hozták be a magyar öröklési jogba. Létrehozása akkor azt a célt szolgálta, hogy a megszűntetett ősiség helyett az ági öröklés biztosítsa a családi vagyonnak az eredeti családi ágon történő maradását, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei. Végrendelet nélkül az ági vagyon visszaszáll oda, ahonnan ered.(Jobbágyi)
A Ptk. ugyanabban a keretben tartja fenn az intézményt (ági vagyon köre, ági örökösök stb.), mint a régi törvény. Változást az ági öröklésből kivont vagyonra vonatkozó szabályoknál találunk.

Az ági vagyon fogalma:

Az ági öröklés célja, hogy az örökhagyó valamelyik felmenőjéről vagy oldalrokonáról örökölt vagy ajándékba kapott vagyon – végintézkedés, illetve leszármazó törvényes örökösök hiányában – annak a rokonnak a családjában maradjon, aki a vagyontárgyat szerezte és ne szálljon át (pl. egy rövid ideig tartó házasság nyomán) egy másik családra.
A sajátos háramlási rend szerint öröklődő vagyont nevezzük ági vagyonnak, szembeállítva a hagyaték többi részével, az ún. szerzeményi vagyonnal.
Az ági vagyon ebben az értelemben alvagyon a hagyatékon belül, a hagyaték többi részéhez, a szerzeményi vagyonhoz képest.
 Az ági vagyon elkülönítésének legelső feltétele az, hogy az örökhagyónak ne legyen (vagy kiessen valamennyi) leszármazó törvényes örököse.
 Leszármazók hiányában ági vagyonnak minősül a hagyatéki vagyontárgy, ha az az örökhagyóra öröklés vagy ajándékozás útján hárult, éspedig
 közvetlenül valamelyik szülőjéről vagy távolabbi felmenőjéről; vagy
 közvetve testvértől vagy a testvér leszármazójától, ha a vagyontárgy a testvér vagy a testvér leszármazójának vagyonában már ági természetű volt, vagyis azt a testvér vagy a testvér leszármazója maga is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. [7:67.§ (1),(2)]
 A Ptk. nem ismeri el ági jellegűnek az olyan vagyont, amely a nagyszülői parentélába tartozó oldalági rokon (pl. nagybácsi) közvetítésével került ingyenesen a hagyatékba. (Ennek megfelelően ő nem is ági örökös.)
Az ági vagyon létének további feltétele, hogy legyen – a törvényben meghatározott – ági örökös;
 mivel ha nincs, akkor az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá [7:68.§(3)],
 vagyis az ági vagyon elveszti alvagyon-jellegét, és a törvényes öröklés rendjében a hagyaték többi részével azonos módon öröklődik.
Az ági vagyon mindig felmenőről vagy meghatározott oldalági rokonoktól került a hagyatékba; házastársról vagy leszármazóról háramlott vagyon nem lehet ági természetű.
 Ez háramlás mindig ingyenes.

Az ági vagyon köréből kivont vagyontárgyak

A Ptk. szerint áginak csak az a vagyontárgy minősül, amely az örökhagyó hagyatékában megvan. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely
 az örökhagyó halálakor már nincs meg, (Közömbös, hogy milyen okból: elidegenítés, elpusztulás stb.)
 a szokásos mértékű ajándék tárgyára,
 a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra a túlélő házastárssal szemben, (A régi törvény ezt 15 évi házassághoz kötötte.)
A Ptk. nem tartja fenn a redintegráció tilalmát, ezért az ági öröklés szabályai most már kiterjednek
 az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra. [7:70.§(2)]
A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.

Az ági öröklés rendje

 A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy a felmenőjéről hárultak az örökhagyóra.
 A kieső szülő helyén leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Az ági örökös szülő kiesése esetén nem az ő házastársa (másik szülő), hanem a kieső szülő leszármazói örökölnek!
 Ha a szülő vagy annak leszármazói is kiestek, akkor a nagyszülő, az ő kiesése esetén pedig a távolabbi felmenő örököl, de csak azt a vagyontárgyat, ami róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Eltérések a törvényes öröklés ált. rendjéhez képest:
 a vagyontárgy csak az eredetét képező felmenői ágon öröklődik,
 nem osztódik felmenőpárok között, (szülő, nagyszülő)
 csak a szülői parentéla teljes
 legfeljebb addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy (ingyenesen,közvetlenül vagy közvetve) az örökhagyó hagyatékába került.
Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. Ha a természetben való kiadás lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság az ági vagyontárgy érékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
A PK 80. sz. állásfoglalása szerint az ági örökös rendszerint csak a föld értékének pénzbeli kiegyenlítését igényelheti abban az esetben, ha az ági eredetű földön az örökhagyó épületet emelt. Az ági jellegű föld be nem épített részét az ági örökösnek ilyenkor is természetben lehet kiadni, ha ez a földterület önálló ingatlanként alakítható ki.