A hagyatéki eljárás mint deklaratív eljárás
Az örökös (illetve a dologi hagyományos) a magyar jogban nem a hagyatéki eljárással vagy az azt lezáró hagyatékátadó végzéssel szerzi meg örökségét (illetve hagyományát); a hagyatékátadó végzésnek tehát nem konstitutív: öröklési jogot keletkeztető, hanem deklaratív: az öröklést közhitelűen tanúsító hatálya van.
A hagyaték leltározása
A hagyatéki eljárás szükségszerű előzménye a hagyaték leltározása; a leltározásra az örökhagyó lakóhelye szerinti, ilyen hiányában pedig a hagyaték fekvése szerinti községi (városi, fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes. Kérelemre induló hagyatéki lejárásban a leltárt a közjegyző is elkészítheti.
Mikor kötelező a belföldi hagyaték leltározása?
A hagyatéki leltározás kötelező, ha
- magyar állampolgár örökhagyó után belföldön ingatlanvagyon maradt; továbbá, ha
- a belföldön maradt ingó hagyaték értéke a 300.000 Ft-ot meghaladja és
- a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol lévő személy érdekelt és egy ilyen érdekeltség a halottvizsgálati bizonyítványból megállapítható, vagy
- nincs ismert örökös, vagy
- az örökösök között devizakülföldi személy is van, vagy
- az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, vagy a – gyámhatóságként eljáró – jegyző kéri, vagy
- a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
Belföldi ingatlan hagyaték esetében tehát a hagyaték leltározása minden esetben kötelező; belföldi ingó hagyaték esetében csak a felsorolt különös esetekben.
Hol és miként zajlik a hagyatéki eljárás
Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. Illetékes az a közjegyző
- akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt;
- ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akinek működési területén az örökhagyó meghalt;
- ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van.
Több illetékes közjegyző közül a megelőzés dönt: a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg. A közjegyző a hagyatéki eljárást – a hagyatéki leltár kötelező felvételének eseteiben – a leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja.
Mi a közjegyző feladata a hagyatéki eljárásban?
A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát, így többek között:
- a végrendelet vitatott érvényességét,
- a kiesési okokat,
- az örököstársak örökrészét,
- az ági öröklési igényeket,
- a köteles részi igényeket stb.
Mire szolgál a hagyatékátadó végzés?
A közjegyző – a hagyatéki tárgyalás befejezése után (problémátlan és egyszerű esetekben: tárgyalás nélkül is) hagyatékátadó végzéssel zárja le.
Milyen hagyatékátadó végzések születhetnek?
A közjegyző az eljárást kétféle hatályú végzéssel zárhatja le:
- Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha a hagyaték átadásának tövényes akadálya nincs és az örökösök között öröklési jellegű érdemi kérdések nem vitatottak, nevezetesen, ha
- a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; vagy
- a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita. A jogutódlás részleteit érintő vita esetén is teljes hatállyal kell továbbá átadni
- az ingatlan hagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás;
- a hagyatékot, ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, de a köteles részre jogosult igényének pénzben való kielégítését kéri és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul;
- a hagyatékot, ha az örököstársak csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni;
- a hagyatékot, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme vitás.
Teljes hatállyal átadható a hagyaték egy része is, ha az ilyen átadás előbbi feltételei a hagyatéknak csak erre a részére állnak fenn. Ugyancsak nem akadálya a nem vitatott hagyaték teljes hatállyal történő átadásának az a körülmény, hogy az örökösök között a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak köre vitás; a vitás ingóságot vagy ingatlant ilyenkor átmenetileg figyelmen kívül kell hagyni.
- Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni a hagyatékot minden egyéb vita esetében, vagyis ha az örökösök között öröklési jellegű vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal mindig valamelyik örökösnek kell átadni, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van, éspedig
- elsősorban a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában
- az – alakilag hibátlan – végrendeleti örökösnek (ezek közül – ha van – az írásbeli végrendeletben megnevezettnek, s csak ilyen hiányában a szóbeli végrendeletben megnevezettnek), végintézkedés hiányában pedig
- a törvényes örökösnek kell átadni.
Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös jóhiszemű birtokosnak minősül: a hagyatéki tárgyakat (készpénz és értéktárgyak kivételével), birtokolhatja és használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
A közjegyző az örökös számára öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben tanúsítja az örökösi minőséget a fellebbezési lehetőség kinyilvánítása mellett. A hagyatéki tárgyakkal történő rendelkezés szempontjából az öröklési bizonyítványnak olyan fontos gyakorlati jelentősége van, hogy annak megszerzése érdekében még olyan esetben is sor kerül a hagyatéki eljárásra, amikor annak lefolytatása a törvény szerint egyébként nem volna kötelező.
Milyen jogorvoslat van a hagyatéki eljárásban?
A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség alapozza meg, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
Az érdekelt az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit – a végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt – perrel érvényesítheti. Ez a per perjogilag nem a hagyatékátadó végzés megtámadása (erre a célra a fellebbezési jog áll az érdekeltek rendelkezésére), hanem a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igény peres úton történő érvényesítése. Az ilyen hagyatéki pernek ez a perjogi sajátossága abban jut kifejeződésre, hogy a hagyatéki eljárást ilyenkor is a közjegyző végzése zárja le.
Milyen végzést hoz a közjegyző a hagyatéki pert követően?
A közjegyző végzése a hagyatéki per kimenetelétől függően különböző lehet:
- Hivatalból megállapítja, hogy a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá vált
- ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg, vagy annak megindítását a közjegyzőnél nem igazolja, vagy
- az érdekelt fél a perben a keresettől elállt, illetőleg
- a bíróság a keresetet jogerősen elutasította.
- Amennyiben a bíróság a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, annyiban az ideiglenes hatályú végzés hatályát veszti; a bíróság azonban a közjegyző végzését ilyenkor sem helyezheti hatályon kívül és nem is változtathatja meg azt (PK 262. sz.), hanem ítéletét megküldi a közjegyzőnek, aki az ítélet alapján hoz – tartalmában a jogerős ítélettel azonos – teljes hatályú hagytékátadó végzést.
- Ha a bíróság határozata minden vitás igényt rendezett, ezt a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében megállapíthatja.
Mikor indítható még hagyatéki per?
Hagyatéki per nemcsak a közjegyző ideiglenes hagyatékátadó végzésében figyelembe nem vett igények érvényesítésére és az ilyen esetekre megszabott határidőn belül indítható. Az örökös (és a dologi hagyományos) a tulajdoni igényét – a hagyatéki eljárás megtörténtétől és kimenetelétől függetlenül – perben érvényesítheti. Az örökös tulajdonosi igényének perbeli érvényesítésére az esetleges hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is mód van. S mivel a tulajdonosi igények a magyar polgári jogban nem évülnek el, az ilyen hagyatéki per bármikor megindítható, s annak sikerét csak a hagyatéki vagyontárgyat birtokló személy – elbirtoklás útján történő – tulajdonszerzése teszi eleve kilátástalanná. Az öröklési (tulajdoni) igény peres úton való érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy az örökös e minőségét hagyatéki eljárásban már megállapították.