Az örökbefogadással az örökbe fogadott az örökbefogadó szülő vér szerinti gyerekének státuszába kerül. Ugyanakkor az örökbefogadásnak az öröklés szempontjából létezik néhány speciális szabálya. Az általános szabály szerint az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl (Ptk. 617 § (1) bekezdés). Ha tehát az örökbefogadónak egy vér szerinti és egy örökbefogadott gyermeke van, akkor utána ez a két gyermek fejenként egyenlő arányban örököl, semmiféle különbség nincs a vérszerinti és az örökbefogadott gyermek jogállása között. Ennek természetesen feltétele, hogy az örökbefogadás az örökség megnyíltának – vagyis az örökhagyó halálának – pillanatában fennálljon. Az örökbefogadást ugyanis a felek közös kérelmére a gyámhatóság, valamelyik fél keresete alapján pedig a bíróság felbonthatja (Csjt. 56-57. §), és a felbontással annak joghatásai – így öröklési jogi hatásai is – megszűnnek.

Az örökbefogadás ugyanakkor nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vérszerinti rokonai után (Ptk. 617. § (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy az örökbe fogadott gyermek nem csak örökbefogadó szüleitől és azok családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet. Ugyanakkor az örökbefogadott után – ha az örökbefogadás életében nem szűnt meg – leszármazó és házastárs hiányában elsősorban az örökbefogadó szülők illetve azok rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint (Ptk. 617. § (3) bekezdés). A vérszerinti rokonok öröklése csak akkor jöhet szóba, ha az örökbefogadott után sem leszármazó, sem házastárs, sem az örökbefogadó illetve az örökbefogadó rokonai nem örökölnek (Ptk. 617. § (4) bekezdés).

Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vérszerinti rokonai között – az örökbefogadás fennállta alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolat (Ptk. 618. §), vagyis sem az örökbefogadott nem örökölhet vérszerinti rokonai után, sem a vérszerinti rokonok az örökbefogadott után. Titkos örökbefogadásnak nevezzük azt az esetet, amikor a vérszerinti szülő az örökbefogadáshoz úgy adja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét nem ismeri (Csjt. 48. § (3)-(4) bekezdés, vagy a hozzájárulására azért nincs szükség, mert szülői felügyeletét megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (Csjt. 48. § (5) bekezdés a) pont; Csjt. 88. §), illetve intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította (Csjt. 48. § (5) bekezdés b) pont; Csjt. 48/A. §). Ezekben az esetekben a gyermek és a vérszerinti szülő közötti kapcsolat olyan mértékben megszakadt, hogy a törvény azt az öröklési kapcsolat megszakadásában is érvényre kívánja juttatni.

Forrás: Opten Kft.