2:5. § [A holtnak nyilvánítás]
(1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

2:6. § [A halál időpontjának meghatározása]
(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben]
(1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.
(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

Arra, hogy hosszabb ideje távollevő, eltűnt személyt holtnak lehessen nyilvánítani azért van szükség, mert bizonyos esetben annak bizonyítása, hogy a jogképesség a halállal szűnik meg, nehézségekbe ütközik és fontos, hogy a bizonytalan állapot is megszűnjön. A holtnak nyilvánítás következménye a jogképesség megszűnése, így az eltűnt személy személyi és vagyoni viszonyainak egyértelmű, világos rendezése. (Vagyonjogi szempontból a legfontosabb az öröklés megnyílása, személyi jogi szempontból pedig, hogy a holtnak nyilvánított személy házastársa újból házasságot köthet.)

A holtnak nyilvánítás feltételei:

1) csak eltűnt személyt lehet,
2) a személy eltűnésétől öt év teljen el,
3) ez idő alatt semmilyen életben létre utaló adat ne kerüljön nyilvánosságra
Ettől el kell határolni a halál időpontjának meghatározását, amire akkor kerül sor, ha a halál ténye, helye és ideje pontosan meghatározható, de az anyakönyvezés elmaradt. (pl.: repülőgép-szerencsétlenség)

A holtnak nyilvánítás az eltűnt személy halálának megdönthető vélelme, ugyanis a bíróság határozata után is van lehetőség bebizonyítani, hogy a személy életben van.
Az eljárás megindítására jogosultak a közeli hozzátartozók, az ügyész, a gyámhatóság és az, akinek jogi érdeke fűződik a személy holtnak nyilvánításához.