A végrendelet érvényessége és hatálytalansága (Új Ptk.)

I. ÉRVÉNYTELENSÉG

A végrendeletek (az élők közötti jogügyletekkel ellentétben) csak megtámadás eredményeként válhatnak érvénytelenné: a végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani [7:37.§]. Ennek az az oka, hogy a végrendelet fogyatékosságait a jogalkotó nem akarja önmagukért szankcionálni, csak ha azokat valamely érdekelt fél kifogás tárgyává teszi. Az érvénytelenség tehát hivatalból nem vehető figyelembe

A végrendelet megtámadása
Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. Tehát megtámadásra jogosult örökös a törvényes örökös, valamint a korábbi érvényes végrendelet szerinti örökös.
Újdonság (!), hogy a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül, mivel kötelmi jellegű igény. A régi Ptk. tulajdoni jellegű igénynek tekintette, így az bármikor érvényesíthető volt. A bizonyítás terhe az általános szabályok szerint a megtámadó fél vállán nyugszik. A megtámadás relatív hatályú, a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani. [Ptk. 7:37.§ (3)]. Tehát a megtámadás a végrendeletet csak annak viszonylatában teszi érvénytelenné, aki a megtámadás eszközével élt. A meg nem támadott résszel fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.

7:37. § [A végrendelet megtámadása]
(1) A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát.
(2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
(3) A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani.
(4) A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.
7:38. § [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége]
(1) A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.
7:39. § [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége]
A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.
7:40. § [Az örökhagyó akarati hibája]
(1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.
(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
7:41. § [A végrendelet visszavonása]
(1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik -a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.
7:42. § [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
(2) A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
7:43. § [A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása]
(1) A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre.

(2) A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak.
(3) Semmis a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.
(4) Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.
7:44. § [A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele]
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi.
7:45. § [Szóbeli végrendelet hatálytalansága]
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
7:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
7:47. § [A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága]
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.

Az érvénytelenség esetkörei

a) A végrendelkezési képesség hiánya
A törvényi követelmények megsértésével tett végrendeletek érvénytelenek (ld. előző tétel).
 cselekvőképtelen személy végrendelete (A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.) Ha utólag visszanyeri cselekvőképességét, az érvénytelenség orvosolható.
 Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet (de a törvényes képviselő hozzájárulása/ gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges az érvényességhez).
 Érvénytelen a vak, írástudatlan, olvasásra/ nevének aláírására képtelen állapotban lévő örökhagyó írásbeli magánvégrendelete.
b) A végrendeleti akarat fogyatékossága
Végrendeletek esetében kizárólag az akarati elv érvényesül (favor testamenti, ld. előző tétel). Érvénytelen a végrendelet, ha
 az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy nyilatkozatát megtévesztés következtében tette, vagy
 az örökhagyó ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni (kényszer, színlelés)
 az örökhagyót a végrendeleti rendelkezés megtételére valamely téves feltevés, vagy utólag meghiúsult várakozás indította, vagy
 az örökhagyót jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírták rá az intézkedésre.
Ezek orvosolhatók, ha az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
c) Érvénytelenség az akaratnyilvánítás hibája miatt
Érvénytelen a végrendelet, ha
 a törvény által előírt alaki feltételeket megsértették (ld. előző tétel)
 nem személyesen tette az örökhagyó
 két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete, KIVÉVE a házastársak esetében (feltételeit ld. az előző tételben -> közös végrendelet)
d) Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt
Tartalmilag érvénytelen a végrendeletben:
 annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant
 utóörökös nevezése, DE bizonyos esetekben már lehet [vö. 7:28.§ (3)-(4)]
 a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel (A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.)
 a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni (de nem érvénytelen)

II. HATÁLYTALANSÁG

A végrendelet hatálytalansága azt jelenti, hogy az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást. Írásbeli végrendeletek esetében ez az ok mindig magának a végrendelkezőnek a cselekménye. Jogi természetét tekintve megegyezik az érvénytelenséggel (megtámadható, 5 év alatt elévül az igény).
Esetei:
a) Visszavonás
Csak a végrendelkező kifejezett nyilatkozatával történhet, a végrendelet tételére vonatkozó szabályok szerint (végrendeleti forma, törvényi feltételek, végrendelkezési képesség megléte, alakszerűségi és egyéb érvényességi követelmények betartása). Nem szükséges azonban ugyanolyan forma, mint amelyben a végrendelet született, a lényeg, hogy a visszavonó nyilatkozat végrendeleti fajtájának feltételei fennálljanak. Ha az örökhagyó két vagy több végrendeletet tett, és azok közül az utóbb keltet vonja vissza, a korábbi végrendelet hatálya (az örökhagyó ellenkező rendelkezése hiányában) újból feléled. A végrendelet részben is hatálytalanná tehető (a többi része hatályban marad).
Semmis a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor. Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül. (Itt azért említ semmisséget, vagyis hivatalból megállapítandó érvénytelenséget, mert nem a halál esetére szóló jognyilatkozatról van szó.)
b) Új végrendelet tétele (hallgatólagos visszavonás)
Ha az örökhagyó újabb (érvényes!) írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni (az írásbeliség új szabály). A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak. Az öröklési szerződés is hatálytalanítja a korábbi végrendeletet.
c) Írásbeli magánvégrendelet megsemmisítése/ megsemmisülésében megnyugvás
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
A gyakorlatban a (végrendelkező akaratán kívüli okból) megsemmisült, de nem hatálytalanodott végrendelet alapján csak nagyon nehezen lehet örökölni, mert nagyon sok mindent kell bizonyítani (létezett, érvényes volt, tartalma…)
d) Közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet visszavétele
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi. Akkor is, ha a visszavett okirat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként megfelel. (A régi Ptk. szerint ilyenkor hatályos maradt.) A visszavételről a közjegyző jegyzőkönyvet készít.
e) Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága (A korábbi Ptk kiesés körében szabályozta
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
f) (Új!) Közös végrendelet hatálytalansága
A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre. A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak.
g) A szóbeli végrendelet hatálytalansága
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. (A régi szabályozás 3 hónapban állapította meg ezt a határidőt.)

III. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÉS A HATÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYEI (összefoglalás)

A végrendeleti örökös (hagyományos) a végrendelet érvénytelenségének/ hatálytalanságának jogerős bírói megállapításával elveszti jogát az örökséghez (hagyományhoz), álörökössé válik, akinek birtoklása jogalap nélkülivé válik (jóhiszemű jogalap nélküli birtoklás).

A végrendelet sikeres megtámadója lesz az örökös, aki lehet:
 korábbi végrendelet kedvezményezettje
 törvényes örökös (ha nincs érvényes, hatályos végrendelet)

Az érvénytelenség/ hatálytalanság következményei gyakran csak részlegesen állnak be. Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes. Vagyis az érvénytelenség/hatálytalanság csak akkor hat ki az egész végrendeletre, ha az örökhagyó így rendelkezik.

Favor testamenti érvényesülése: ha a végrendelet szövegének egyik értelmezése szerint a végrendelet érvényes lenne, egy másik szerint viszont érvénytelen, akkor a végrendelet értelmezését úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg érvényben maradjon. Ez azonban csak a létező, és alakilag hibátlan végrendeletekre vonatkozik (azaz alapvető, alaki hibát nem lehet ezzel orvosolni).