 Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja: az örökléssel a hagyaték, mint egész száll át az örökösre [7:1.§].
 Az örökség – az örökrész arányában – az örökhagyó jogait és kötelezettségeit (aktívákat és passzívákat) egyaránt magában foglalja.
 Kivételt képeznek az örökhagyó személyéhez kapcsolódó kötelezettségek, mint pl. a családjogi tartási kötelezettség vagy bizonyos polgári jogi szerződéses (megbízási stb.) kötelezettségvállalások.
Több örökös egymás közötti viszonya szempontjából döntő jelentősége van a hagyaték megosztásának, az ún. hagyatéki osztálynak.
7:92. § [Az örököstársak jogállása]
(1) Több örököst a hagyaték felosztása (a továbbiakban: hagyatéki osztály) előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére érvényesíthető, és az adós csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
(3) Az örököstársak közössége a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti; a hagyatéki osztályra – ha a végintézkedés eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7:93. § [Osztályos egyezség]
Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.
1.Az örököstársak jogközössége:
A hagyatéki osztály előtt az örököstársak jogközösségben vannak, a hagyatéki vagyon közösen illeti meg őket.
 Az örököstársak közössége az öröklés jogcímétől függetlenül fennáll.
 Az állag-örököstársak közössége a tulajdonközösség általános szabályai szerint ítélendő meg; a hagyaték tehát a hagyatéki osztály előtt az állagörökösök közös tulajdonába kerül, adott esetben az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelve
 . Az örököstársak helyzetét a hagyatéki osztály előtt a hagyatéki tárgyak tényleges birtokosaival, illetve az örökhagyó követelésinek kötelezettjeivel szemben az ún. együttes jogosultság állapotával jellemezhetjük: a hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, a kötelezett pedig csak valamennyi örökös kezéhez (Ált. a kötelezett ilyen esetben bírói (közjegyzői) letéttel teljesíthet.)
2. A hagyaték felosztása: hagyatéki osztály
Az örököstársak jogközösségét a hagyaték felosztása, vagyis a hagyatékosztály szünteti meg [7:92§ (3)]. Erre rendszerint a hagyatéki tartozások kielégítése után kerül sor.
A hagyatéki osztály során kell megállapítani:
 az örököstársak – törvényes vagy/és végintézkedésen alapuló – örökrészének arányát,
 itt kell sort keríteni az esetleges osztályrabocsátásra.
Az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti a hagyatéki osztály módját, de az örököstársak ettől eltérően is megállapodhatnak, hacsak a végintézkedés az örökhagyó által meghatározott hagyatéki felosztást nem teszi az öröklés feltételévé.
A hagyatéki osztályra egyébként a közös tulajdon megosztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az örököstársak jogközössége megszűnhet tehát:

 osztályos egyezséggel,
 közjegyző hagyatékátadó végzésével, de
 bírósági ítélettel is.