Az örökös felel az örökhagyó tartozásaiért, de csak az ingyenesen szerző örököst terheli ez a felelősség.
 Aki tehát öröklési szerződés alapján válik örökössé, a hagyatéki hitelezői igényekért és a kötelesrész iránti igényekért is csak kivételesen és korlátozottan felel.
Az örökös felelősségének korlátozottsága (sorrend):
1. örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, (cum viribus felelősség)
2. ha a követelés érvényesítésekor nincsenek már meg a hagyaték tárgyai és hasznai az örökös öröksége erejéig saját vagyonával felel, (pro viribus)
3. ha örökösnek felróható módon megszegi a felelősség szabályait (pl. sorrend be nem tartása), akkor az egész vagyonával korlátlanul felel a hagyatéki tartozásokért,
4. ha feltételezi, hogy ismeretlen hitelezők vannak, megkéri a közjegyzőt, hogy hirdetményben hívja fel a hitelezőket követelésük bejelentésére.
Az örökös felelőssége korlátozott. Ez azt jelenti, hogy
 az örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőkkel szemben elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel: cum viribus felelősség, (Ilyenkor az örökség értékét az elidegenítés időpontja szerint kell meghatározni.)
 ha követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyontárgyaival is felel: pro viribus felelősség,
 az örökös birtokába nem került vagyontárgyakat és az érvényesíthetetlen követeléseket, egyéb jogokat, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem lévő hasznait csak annyiban lehet számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. [7:96.§(2)]
Az örökösök egyetemleges felelőssége:
 A hitelezők követeléseiért csak az állagörökösök felelnek.
 Az örököstársak felelőssége egyetemleges: A hagyatéki hitelezők tehát bármelyik örököstől követelhetik az egész tartozás kielégítését.
 Azonban a hagyatéki osztály előtt a felelősség az egész hagyaték erejéig terheli az egyetemlegesen helytállni tartozó örököstársakat, addig a hagyatéki osztály után az egyetemleges felelősség terjedelmét minden örökös vonatkozásában saját örökrésze határozza meg.
 Az örököstársak belső viszonylatában is az egyetemleges kötelezettekre vonatkozó törvényi szabály érvényesül: ha valamelyik örököstárs a hitelezőnek teljesített, örököstársaival szemben megtérítési követelése támad.
Az örökösök egyetemleges felelőssége alól a törvény két kivételt állapít meg:
1. a kötelesrészért az örökösök juttatásaik figyelembe vehető értéke alapján állnak helyt;
2. nem egyetemlegesen felel a hagyatéki tartozásokért az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott; az ilyen örökös felelőssége másodlagos: csak akkor felel, ha a hagyatéki hitelezők követelése a többi örököstárstól nem hajtható be [7:97.§ (2)].
A haszonélvezeti jogot öröklő házastárs:
A házastárs a haszonélvezettel terhelt vagyonból:
 tűrni köteles a hitelezői igények kielégítését
 a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével. Azok kiadását, illetve teljesítését csak a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet igényelni.
Ha a haszonélvezeti jogot megváltják ő is, mint állagörökös az örökösökkel egy sorban felel!
Hagyományos felelőssége:
 A hagyomány kielégítése a hagyatéki tartozások legutolsó eleme, mire erre sor kerül, a többi tartozást már kielégítették.
 Csak akkor felel a hagyatéki hitelezőknek, ha hagyományát a többi hitelező sérelmével elégítették ki, és a hitelező az örököstől nem szerezhetett kielégítést,
 felelőssége ilyenkor is csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint áll fenn [7:99.§(1)]
 Valódi a felelőssége, ha alhagyomány vagy meghagyás kiadására köteles:ilyenkor úgy felel, mint az örökös.