Az öröklési jog általános szabályai, alapfogalmai (Új Ptk.)

Az örökölhető javak körét minden történelmi korban és minden társadalmi berendezkedésben a tulajdoni rend határozza meg. Az öröklési rend a tulajdoni rend függvénye. A magyar jogban a magántulajdon radikális korlátozásai 1990-t követően szűntek meg: ma az Alaptörvény XIII. cikke együtt mondja ki a tulajdonhoz és az örökléshez való jogot.

Az öröklési jogi rendelkezéseket a Ptk. a Hetedik Könyvben tartalmazza. A magyar öröklési jog az ipso iure öröklési rendszert követi, vagyis az öröklés az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be. Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. [7:87.§(1),(2)] Az ipso iure öröklési rendszerben ahagyatékátadó végzés nem konstitutív hatályú, hanem az öröklés közhitelű tanúsítására szolgál. A tulajdonos személyében történő változás tehát az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva automatikusan következik be. Az örökléshez az örökös elfogadó nyilatkozatát vagy más jogcselekményt megkívánó öröklési rendszereket aditionális öröklési rendszernek nevezzük.

A magyar jog szerint örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Így beszélhetünk:

 törvényes öröklésről, és
 végintézkedésen alapuló öröklésről.

Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg; végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó.

7:3. § [Az öröklés jogcímei]
(1) Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
(2) Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

orokles.info

Öröklés